Alex Flinn: Beastly - A szörnyszívű

Oly sokan emlegették már fel e könyv kapcsán, hogy mennyire szeretik a Szépség és a szörnyeteg című mesét. És bizony én sem vagyok kivétel.

Emlékszem rá, hogy általános iskolába jártam amikor a mozik bemutatták. Annyira de annyira megszerettem, hogy édesanyám amint lehetett megvette nekem VHS-en. Ami a dolog pikantériája, hogy a boltban vásárolt kazettáról kiderült később, hogy másolat. A borító színes (jó minőségű) fénymásolat volt, ott bukott le a dolog, hogy a VHS kazetták kis törlésgátló műanyag pöcke ki volt feszítve belőle. Tisztán látszott a törés nyoma. Gyári filmeken pedig ennek nyoma sincs. Nagyon meglepő volt, mégsem bántam, mert az enyém lehetett. Kb 15 évvel később, kiadták DVD-n is. Nem volt kérdés, hogy úgy is megveszem. Immár valóban eredeti minőségben. J

A Disney hercegnők közül nekem mindig is Belle és Ariel voltak a kedvenceim. Belle azért mert okos volt és kedves, és még a szörnyet is kioktatta, ha kellett. Na meg persze sok könyvet olvasott J  Ariel pedig a szerelme és a bátorsága miatt tetszett nekem, és majdnem olyan makacs volt, mint én.

Ezek után nem volt kérdés, hogy elolvasom-e Alex Flinn könyvét, magától értetődő volt számomra, hogy ez a mese a mi világunkban is képes varázslatot nyújtani, de nagyon kíváncsi voltam rá, hogy az írónő hogyan is oldotta mindezt meg.

A válaszom az, hogy jól. Nem tökéletesen jól, de azért szépen megállja a helyét.

A Disney féle verzióhoz képest annyi a történetbeli különbség, hogy itt a főszereplők középiskolások, Bellet itt Lindynek hívják és az egész napjainkban játszódik.

Egyébiránt…

A rózsa – kipipálva

Szőrös szörny – kipipálva

Megleckéztető boszorkány – kipipálva

Sokat olvasó főhősnő – kipipálva

Elvarázsolt bútorok – szomorú, de ha valakinek ez nagy kedvence volt, akkor ki kell ábrándítanom. Itt egyetlen kiskanál vagy tollseprű sem pördül táncra.

Előzőből kiindulva… Tikk Takk úr – kiikszelve

Gaston – kiikszelve

Varázstükör - kipipálva

Mindent megváltó csók - …. Hah! Beugratós volt! Tessék elolvasni!

Ami nem tetszett a könyvben az a szörny szőrének megléte volt. Bár a filmből még csak az előzetest láttam, sokkal jobban megragadott a kopasz fej és az eltorzult bőr, mint büntetési forma. Valahogy jobban passzol szerintem a mai időkhöz, amikor a híresek és gazdagok körében a bőr szépsége (vagy annak látszata lásd – Photoshop) elengedhetetlen dolog. És szintén csak előzetesben láttam még Vanessa Hudgens játékát, de azt kell mondanom az a pár röpke pillanat sem nyerte el tetszésemet. Egyáltalán nem.  Tudom továbbá, hogy sokaknak nem tetszett az elején, közepén és végén lévő chatelés a többi varázslénnyel. Először én is értetlenül pislogtam, de hamar megszoktam, aztán pedig megláttam a keserédes kis humort is benne. 

Zavart benne egy kicsit, hogy a történet nem okoz túl sok meglepetést. Ez mondjuk érthető is. Nem lehet úgy nekiülni ennek a könyvnek, hogy nagy csattanót vagy világmegváltó gondolatokat várjunk el tőle, azért egy kis meglepetés vagy csavar nagyon tetszett volna benne. Az írónő stílusa tetszett, de meseátírás területén számomra még mindig Shannon Hale viszi az aranypálmát. 

Ami kifejezetten tetszett viszont az Will és Magda karaktere, akik együtt élnek a fiúval a bazi nagy luxus kéróban. (Igen, biztos, hogy egyetlen lakberendezési tárgy sem dumál vissza). A vége pedig nagyon szép lett. Csakúgy, mint a rajzfilmben.

Szépség és a szörnyeteg rajongónak egyszerűen kötelező!

Ősszel jön az írónő egy másik könyve is magyarul: Kiss in Time.

A film csak DVD-n fog megjelenni itthon, moziban nem adják. 

Már nagyon várom mindkettőt. A filmet is és a következő Alex Flinn könyvet is.

Lauren Kate: Fallen - Kitaszítva

Próbaolvasója voltam a könyvnek még 2009 decemberében. Az alábbi kritika (némi kiegészítéssel itt-ott) akkor született. 

Először is – mielőtt bármilyen véleményt megfogalmaznék – egy érdekes és tanulságos infóval kezdeném: bármily hihetetlenül hangzik is, ez a könyv már messze a megjelenése előtt borzolta a fiatal amerikai lányok/nők idegeit és alig várták, hogy végre a kasszához állhassanak vele. Egy internetes újságban (http://feybound.com/2009/06/15/random-house-signs-up-kate-lauren/) megjelent cikk keltett ekkora hűhót, miszerint a Twilight amerikai kiadója újabb vadparipát készül betörni az ifjúsági paranormális piacon, ebben pedig egy fiatal reménység lesz a segítségükre, aki a Lauren Kate névre hallgat. A vámpírok fekete csődöre lefutotta már azt a jó pár kört, amit lehetett, ideje hogy megpihenjen.

Egy rövid guglizás után máris egyértelművé vált, hogy ez a nő szinte a semmiből került elő, tehát vagy nagyon jónak kell lennie, hogy egyből így felkarolták, vagy nagyon jó embereket ismer. Több helyen még azt sem tudták biztosan hogy Lauren Kate vagy Kate Lauren a becsületes neve. A hype már érezhető volt ekkor is, többen cikkezni kezdtek a könyvről és találgatták vajon mennyire lehet jó. És jó-e egyáltalán. Azon szerencsések, akik feliratkoztak a könyv honlapján meghirdetett könyvosztásra  (http://www.randomhouse.com/teens/fallen/home.html) és kisorsolásra kerültek már jóval a megjelenés előtt kézbe vehették a saját előzetesen kinyomott olvasói próba könyvüket. Ezután pedig megkezdődtek az egymásnak igencsak ellentmondó recenziók megjelenései. Az Amazonon indulásnak 26 értékelést kapott, melynek átlaga 3,11 lett. Elolvasva a zúgolódásokat és a dicshimnuszokat nem értettem a dolgot, nyilvánvalóvá vált, hogy ezek olvasásával adok a sz@r-nak egy nagy adag maflást. Aztán eljött a nap amikor jómagam is rátehettem pici kacsómat a könyvre onnantól pedig Jippiájé felkiáltással olvasni kezdtem.

Most akkor jöjjön a ….. nem, még nem a véleményem, hanem egy kis szinopszis :)

Szóval a történet az alábbi: Lucinda – Luce – Price épphogy átlépi a Sword and Cross nevelőintézet kapuját máris minden idegszálával hazavágyik. Mindezt pedig azért kell elviselnie, mert megmagyarázhatatlan, halálos kimenetelű baleset történt a fiúval akivel az egyik estét töltötte, és senki sem hiszi el neki, hogy nem emlékszik mi is történt valójában. Az első napja érdekesen alakul: meglát egy fantasztikusan vonzó fiatal srácot, új barátot szerez, aztán meglát egy másik fantasztikusan vonzó srácot, aztán beintenek neki, aztán egy dögunalmas tanítási napja lesz, aztán belékötnek, aztán megint barátkozik végül pedig büntetést kap. A két vonzó fiú közül az egyik (Cam) igen erősen nyomul Lucenál és hamar magába akarja bolondítani a lányt, míg a másik (Daniel) kerüli őt, mint gyalogos a Toi Toi WC-t hőség idején, és alkalmasint még be is szólogat neki.  Persze unalmas lenne a könyv, ha a lány a kellemes viselkedésű fiúhoz vonzódna, így aztán legyen elég most annyi, hogy kapunk izgatottságot bőven. Luce elmerül saját érzéseiben és egyre többet gondol egy bizonyos valakire. Aztán felgyorsulnak kissé az események: egyszer csak lerepül egy angyal feje, majdnem megölik Luce-t, tüzes hangulat kerekedik a könyvtárban majd meghal egy fiú, kivel Luce volt kettesben. A körülmények több mint gyanúsak, Luce gondolatban újra átéli azt a bizonyos éjszakát, erre pedig ő szinte magába roskad. Van jó hír is: úgy tűnik Daniel kezd kissé megnyílni a lány felé, ezt pedig Luce egyszerűen nem hagyhatja csak úgy veszni. Ebből kifolyólag rájön, hogy senki sem az aminek látszik, a Sword and Crossban mindenki álarcot visel és ha Luce nem néz be időben a maszkok mögé akkor könnyen az életét játszhatja el az e- és túlvilági pókerasztalon. 

A véleményem pedig az, hogy ..... ez a könyv nem annyira könnyen értékelhető, mint azt gondolnánk. Elég összetett, alaposan végiggondolt történet, ami – legjobb tudomásom szerint legalább négy kötetes lesz, minek folytán dobja magát, hogy az első rész végén kissé csalódottak leszünk. És ez így is van, de erre még visszatérek. 

A kezdet igen érdekes és nem lapos, gördülékenyen követik egymást az események. Onnantól kezdve, hogy annak a bizonyos angyalnak a feje lerepül kissé lelassul a dolog, és inkább lesz belőle „egyszerű” áradozós tini könyv mint paranormális romantika. Ez kb 70-80 oldalt vesz igénybe. Aztán a tüzes hangulat valóban feldobja kissé az olvasót és onnantól lendületesen megy az olvasói turnébusz a maga útján. Néhány kérdésre választ kapunk néhányra meg nem, de ami a legelképesztőbb BASSZUS az az, hogy újabb kérdések merülnek fel. Oly módon működik mindez, mint a mesebeli sárkány esetében, akinek fejét ha levágják kettő nő helyébe. Figyeli az ember a fogyó oldalak számát, és reménykedik, hogy Naaaa, legalább egy kis titkot áruljon már el ez a Lauren Kate vagy Kate Lauren és akkor már jók leszünk. A hölgy tulajdonképpen beint nekünk és röhögve leír még egy epilógust is, ami aztán ledöbbenti az olvasót, aki aztán felteszi a nagy kérdést: „Most akkor mi a bánatos fene van????” Hogy kellemetlenül érzem-e magam a miatt miután letettem a könyvet? Nem, sőt! Mivel szeretem a rejtélyeket (főleg ha jó köntösbe van csomagolva) ezért kíváncsian várom a második részt és igazán remélem, hogy abban már nagyobb hányadban lesznek a válaszok, mint a kérdések.

Lauren Kate stílusa nem rossz, sőt jónak mondható, és azt a kb. 80 oldalt leszámítva végigizgultam a könyvet. Amíg a munkában szorgoskodtam gyakran néztem a táskámra vágyakozó tekintettel, hogy bárcsak beleolvashatnék legalább csak egy kicsikét.

Tettem mindezt úgy, hogy a főszereplő lány Luce nem igazán nőtt a szívemhez. Kedves és okos, és jó szándékú, de túl könnyen adja meg magát az érzéseknek és csinál olykor magából tök hülyét. Daniel és Cam sokkal szimpatikusabb számomra a két fiú igen erős egyéniség lett, míg a lányoknál Arriane vezeti a bagázst. Penn is kedves de valahogy ő sem lett a szívem csücske.

Mindent egybevetve a sötét és komor hely, a fekete egyenruha, a misztérium és a rengeteg kérdés (például a ki kivel van) igencsak kellemessé teszik ezt a könyvet, bár én talán máshogy fejeztem volna be.

Ajánlom mindazoknak, akiknek bejött a Twilight bár igen erősen kiemelve jegyezném meg, hogy ez a történet sokkal sötétebb/gótikusabb az Alkonyatnál! Ajánlom a rejtélyeket és a szerelmet kedvelőknek is (bár itt helyenként kissé már idegesítő lehet). Nem ajánlom azoknak, akik utálják a nyitva maradt kérdéseket, mert itt egész labirintus fogadja majd! Egyébiránt nem vagyok naiv. Teljesen biztos vagyok benne, hogy itthon is vegyes érzelmek fogadják majd a könyvet. 

És igen! A borító isteni!

Jöhet a második rész, vagyis a Torment. 

Részlet a könyvből: http://konyvmolykepzo.chr.hu/wg3/files/download/10/fallen.pdf